Egy cigispapír, egy műanyag pohár, rajta firka, egy cetli, rajta értelmetlen üzenet, melyet csak én tudok. Csak nekem jelent valamit. Egy szó, egy érzés, egy pillanat. Ezek vagyunk. Ez vagyok. Ami körülvesz. Béke, sírás, kacagás, kacsintás, nyugalom, pörgés. Ennyi minden vagyok! De nem tudom összepakolni magam.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKTyMlpQm2ogT_xuQALT7XeJ-ydmAvReXQfK-fYxaR75QGocf2CJ-gA23_OkUT5JomxCAnMJM0sgzxS5ITk48pLOfx8exiqUzqyVjq0lVG1KRzue16K-t0iSS2ykK6zTga5w6ZcrTHVVbC/s400/Breath_of_autumn_2_by_NadyaBird.jpg)
Nem találom semminek a helyét. Pedig minden ittvan. Egyhelyen. Nem vagyok képes...
Majd összepakollak én este csocsó közben, csak ne aggódj ;)
VálaszTörlésG.
Anikó, hát, elismerésem, teljesen sikerült leírnod azt - méghozzá elég szépen -, amit én is érzek már nagyon-nagyon régóta.
VálaszTörlésSajnálom, hogy nem tudtunk találkozni, majd legközelebb megvitatjuk az "élet nagy kérdéseit". :)
Márti
nem kell felejteni, emlékezni kell ! emlékezni, hogy ezek jó dolgok, emlékezni, hogy emlékeztetnek a rosszra is, a rossz meg emlékeztet, hogy értékelhesd a jót.
VálaszTörléshepe úgy fáj a szívem, hogy a Tiéd is fáj ! kis tinédzser, mindig Te voltál nekem a remény, ez éltessen ! ott voltál minden szar pillanatomban és kihúztál.
túl leszel Teis, meglásd, lesz még tavasz !