2010. január 27., szerda

Sorozatok. Avagy Kicsi életem nagy történései 198 764. rész

Megint belendültem CSI-ügyileg. De hát mit is csináljak, amikor ágyhoz vagyok kötve?! Ugyanis a szombati buli olyan jól sikerült, hogy igencsak megrándult a derekam... Szóval felfedeztem, hogy nem csak 19:30-kor és 20:25-kor van CSI, hanem a Viasat3-on már délelőttől Nyomtalanul és CSI megy. A Jóbarátok rá tud hangolni ezekre.
Ohh! Hogy sorozatfüggő lettem-e? Ááááá... Nem hiszem!
Én, akinek tűfóbiája van, úgy nézem ezeket, hogy őrület! De tegnap már nekem is sok(k) volt. Dr Csont. Lefűrészelték egy nő fejét úgy, hogy még élt. Ezt nem mutatták, csak a fejet. Ami a gyilkos feleségéjé volt. És ebbe volt még elrejtve egy jó adag méreg, ami akkor derült ki, amikor fűrészelte volna ketté a boncmester.
Na ekkor kezdtem el gondolkozni: vajon az életből merítenek ötleteket a forgatókönyvírók? És ha nem is, akkor az életben nem köszönhetnek vissza ezek a módszerek?
Soha nem bírtam megnézni a Fűrészt és a hasonló jellegű filmeket. Mert mi van, ha megtörténik? Olvastam egy könyvet: Sátánisták - szektás gyilkosságok. Igaz történeteket ír le teljes részletességgel. Félelmetes. És ha az embernek van fantáziája, és vizuális típus, akkor a hatás... Mondhatni fergeteges, de egyben megdöbbentő is. És nem lehet tudni, hogy ki jön velünk szembe.

Na de megyek. Kezdődik a Harmadik műszak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése