Reakció és ez-az. Nah meg a nagy beégés

Először is!
Kedves Adam! Bár kiléted még homály fedi, a válasz helyes. Mire nem jó ez a google... De nem akarok rosszmájú lenni!

Másodszor! Szeged főstrébere lettem. És imádom ezt a szerepet. Rég volt már ilyen (általános iskola pfff...) Szóval Szegeden az életem kezd révbe érni.
De amúgy. Képzeljétek, eltűnt az összes iratom. Nem egy kellemes szitu. Most mindent újra. Anyagilag is mélyre kell nyúlni a zsebemben. Pont most! Karácsony, Irie maffia meg névnapi buli és a szilvesztert még fel sem hoztam. Még az is kérdéses, hogy hova megyünk a csajokkal.

Ja, tényleg, ha valaki tud vmi jó bulit, akkor állunk rendelkezésre!

Nah, a kis kitérő után, meg kell hogy osszam a közzel, ami kimaradt. Az pedig nem más, mint életem legégőbb sztorija szerintem. Ez most mindent überel. Sajna-bajna. Bár így sem jöttem ki rosszul, bár a méltóságomnak lőttek.
Szóval ott hagytam abba a múltkor, hogy volt az az ominózus fiú. Tudjátok, aki egy barátnővel is rendelkezik. Reggel hat óra körül búcsúztunk el. Nekem fél kilenctől volt Retorika órám a Hattyason. Az nincs közel. Kb. negyedóra gyalog - AKKOR SINCS KÖZEL!!! :)
A mostani órára egy pohárköszöntővel kellett készülni. Mondta Tanárnő, hogy nyugodtan vigyünk üdítőt, és majd a teremben körberakjuk a székeket, és tényleg úgy mondjuk el, mintha egy igazi pohárköszöntőt kellene díszes társaságnak elmondani. Mivel sportkommon vagyok, a téma is meg volt határozva: egy győztes sportesemény után kellett ünnepi koccintó-nyitányt szavalni.
Szal sikerült kinyitnom a kicsi szemeimet 9:36-kor. ÁÁÁÁÁ! Láttatok még embert irtó gyorsan elkészülni... De tudjátok, az agyamban: "Most mi legyen? Bemenjek? Ne menjek?" Hát az előbbinél maradtam. Sprint ki a Hattyasra. Egy 20 perces késés. A srácok - mert megint egyedül voltam lány - egyből levágták, hogy mi van (másnaposság), de Tanárnő akkor még nem. Igen, akkor még. Ugyanis történt, hogy körbe leültünk, és a kedves oktatónknak sikerült kettővel mellém leülnie. Majd a következő mondat hagyta el a száját: "Valaki hozott alkoholt is, vagy mi ez a piaszag?" Hát ez lettem volna én. És Tanárnőnek még ekkor sem esett le. Mindenki elkezdett röhögni. Szerintetek? A következőképp reagáltam:
"Tanárnő! Már így is elég frusztráltan éreztem magam.Tegnap három vizsgám volt. Valahogy meg kellett ünnepelni?"
Rámnézett: "Anikó! Ne haragudjon, nem tudtam!"
Annyira égő volt. És még elő kellett adnom a beszédet. Azzal rátettem egy lapáttal... A következőképpen a teremben a FIÚKNAK!!!

LÁNYOK! MEGCSINÁLTUK!
VÉGRE KIÍRHATJUK A FALU HONLAPJÁRA: NB1-BEN A MUCSARÖCSÖGEI KÉZISLÁNYOK!
HÁT JÓZSIKÁM! EMLÉKSZEM, MIKOR BEJÖTTÉL HOZZÁM AZ IRODÁBA, HOGY TE KÉZILABDA CSAPATOT AKARSZ. MÉG VICCELŐDTEM IS, HOGY "ÉS MÉGIS KIK LESZNEK ANNAK A CSAPANAK A TAGJAI? A TANÍTVÁNYAID A TESTNEVELÉSÓRÁKRÓL?"
ÉS MOST ITT ÁLLUNK 10 ÉV ELTELTÉVEL... VAN NEKÜNK EGY KISS JUTKÁNK, AKI SZÉLRŐL CSAK ÚGY BOMBÁZZA A GÓLOKAT. ÉS ERZSIKÉM! TE PEDIG IGAZI HÁLÓŐRRÉ CSEPEREDTÉL!
CSAK NEM ÚSZOM MEG, SPORTCSARNOKOT KELL ÉPÍTTETNI. MERTHÁT CSAK NEM FOGADHATUNK EGY KISKUNHALAST AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TORNATERMÉBEN!
NAH, IGYUNK, AMÍG MEG NEM GONDOLOM MAGAM! EGÉSZSÉGETEKRE!

Hm... De sikert aratott :) Merész húzás volt, de...

Nah, legközelebb a nagybeszédem és annak történetét is megosztom veletek. Hiába, a retorika az életem :)